„Nem vész el a nép, melly szent hagyományként
Az ősi lantnak intő szózatát
Kegygyel megőrzi, s hű marad magához."
Toldy Ferenc (1805-1875)
Lantkönyv bemutató 2014. december 2-án a budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskolában ( Bp. V. Vármegye u. 9.)

(Előszó)
A Lantkönyv, melyet a kezében tart a Tisztelt Olvasó, szándékom szerint több célt kíván szolgálni. Zenei életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette azt a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között. Ezzel a kiadvánnyal is szeretném azt elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Ennek természetes alapfeltétele lenne, hogy a Kárpát-medencében intézményes keretek között is meginduljon a lantoktatás, ami sajnos egyelőre még hiányzik a zenei életünkből.
A könyv pótolni kívánja azt a hiányt is, hogy ezidáig a lant történetéről magyar nyelven még nem született olyan összefoglaló mű, ami a hangszernek az európai zenetörténetben játszott több mint három évszázadát részletesen bemutatná a hozzá kapcsolódó kultúrtörténetbe ágyazva (az ókori görögöktől – Mozartig). A könyv fő gerincét az európai lantok története teszi ki – gazdag képanyaggal, korabeli metszetekkel, irodalmi utalásokkal.
A lant bemutatása a hazai közönség számára azért fontos, hogy a magyar érdeklődők is megismerhessék az európai zenetörténet talán legfinomabb hangszerét. A könyv a pengetős hangszerek európai történetét tekinti át az ókori görögöktől napjainkig. Ennek a vonulatnak több évszázadon keresztül a lant volt a legnépszerűbb hangszere, a „hangszerek királynője", ahogy a reneszánszban nevezték. Sokkal többet jelentett csupán egy hangszernél, hosszú évszázadokra az énekes költők fő kísérőhangszere, ami azután szimbolizálta a költőket, a költészetet és végül sokszor a zenét is.
A könyv érdemben foglalkozik a magyar nyelvterület lanttörténetével, és azzal a területtel, ahol a lant, mint az énekeink kíséretének legfontosabb hangszere évszázadokon keresztül előfordult. Zenetörténetünk legjelentősebb lantosai – a „Pannónia Orpheuszá"-nak titulált Bakfark Bálint, legnagyobb históriás énekesünk Tinódi Lantos Sebestyén, a nálunk kevésbé ismert, Pozsonyban született és nevelkedett Hans Newsidler, a németországi 16. századi lantművészet egyik legjelentősebb lantkomponistája stb. – méltóképpen bemutatásra kerülnek.
A kiadványban látható lantábrázolások (korabeli metszetek, festmények) az egyetemes művészettörténet kiemelkedő alkotásai mellett nagyjából felölelik a Kárpát-medencében található anyagot, tehát múzeumaink gyűjteményeinek ritkán látott darabjait is népszerűsítik egyúttal.
Könyvünk kitér az egyetemes és a magyar régizene mozgalom eredményeire, a hangszerrel kapcsolatos alapismeretekre, műfajokra és szerzőkre, de a hangszerkészítés alapjairól sem feledkezik meg. Akit pedig komolyabban érdekel a lant, megtalálhatja a legfontosabb szakirodalmat is.
A Lantkönyv kiegészítő részét képezi egy Metodika, amely a reneszánsz típusú lantjáték elsajátításához nyújt alapvető segítséget, valamint egy kisebb Antológia, amelybe reneszánsz lantművek lettek összeválogatva. Mindkét mű a szerző www.lant.hu  honlapjáról rendelhető meg.

A könyvek tartalma:

Az európai lant története: Lantok eredete és osztályozása - Ókori görögök és a rómaiak - Rövidnyakú lantok – az arab ud - Középkori lant - 13. század - 14. század – Trecento, Ars Nova - 15. század – A zenei reneszánsz kezdetei - 16. század - a reneszánsz lant (lant- és húrkészítés, hangolás, a lanttal rokon pengetős hangszerek) - A reneszánsz kori lantkomponisták és repertoárjuk, lantduók, lant-együttesek - Vihuela és gitár - Reneszánsz lantra írott hangszeres formák - Barokk kori lantok története Európában - Barokk kori kamaraműfajok és lantfélék – Lantcsembaló - 18. század - Kora klasszika, a rokokó és a klasszika korának lantosai - 19. század - A gitár és a lant; a régi zene mozgalom kezdetei, a lant iránti újbóli érdeklődés - 20. század - a lant (újra) életre kel, a historikus lantoktatás kezdetei

A lant története Magyarországon: Énekmondók és lantosok korai megjelenése, lant, koboz, hegedű - A magyar királyi udvar énekmondói, trubadúrok, minnesängerek - Mátyás király reneszánsz udvara - Udvari és városi lantosaink a 16. században, más pengetős hangszerek - Hans Newsidler - Bakfark Bálint - Magyar táncmuzsika - Egyszólamú énekeink, az énekvers - Históriás énekek - Tinódi Lantos Sebestyén - Katolikus és protestáns énekeink - Balassi Bálint - Kollégiumi melodiáriumok - Versmegzenésítések, dalgyűjtők és a régi magyar zenék kutatásainak kezdetei a 19. században - Múzeumaink lantjai - A 20. század és a historikus régi zene mozgalom - lantosok, kobzosok, lantépítők, valamint a legújabb kori magyar verseléneklés kezdetei

Reneszánszlant metodika: Reneszánszlant és részei - Hangszer kiválasztása és behangolása - Lantkotta: tabulatúrák, jelek és szimbólumok - Hangszer tartása – Jobb- és bal kéz tartása – Skálavariánsok - Együttpengetés, kétszólamú játék - Arpeggiók, harmóniák - Két- és háromszólamú művek - Két vonalrendszer együttes olvasása - Lantduók, fekvésváltás, groundok - Pengetési gyakorlatok kísérethez, continuóhoz - Basso ostinato táncok - Reneszánszlantra írott hangszeres formák – Díszítések - Számozott basszus, continuo alapok - Régi magyar énekek